Szigetvár Város

Szigetvár

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok birtokába.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat "Szigethi" néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemiust tartják. Az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot ennek egyik unokája, Szigethi Osvald építtette, ahogy ez a várkapuban 1939-ben elhelyezett kőtáblán is olvasható. Ez a lakótorony képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garaiak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, akinek udvarában élt 1541-ig (1542-ig) Tinódi Lantos Sebestyén, a 16. századi magyar költészet kiemelkedő alakja. A vár és a település 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. A településről 17. századi okmányok már mint oppidumról, azaz mezővárosról szólnak, feltehető, hogy ekkor már egy körülkerített, tégla alaprajzú, védett hely volt.

A 16. században a török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítették: 1548-49-ben kiszélesítették a vár körüli tavat, megerősítették a sáncokat, megépítették a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, s az északnyugatit már kőből készítették. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, amelynek kijáratát földsánc védte. A vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit tömésfalból készítették.

Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze, s 6-7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa megostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban elkezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Az Újvárost Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították.

1566-ban I. Szulejmán szultán százezres sereggel vette ostrom alá Szigetvár várát, amelyet Zrínyi mintegy 2500 katonával védett, s 34 napig ellenállt a török túlerőnek. 1566. szeptember 8-án, amikor már a belső vár is lángokban állt, Zrínyi és még harcképes 300 katonája kitörést kísérelt meg ("Zrínyi kirohanása"), de a várkapuban valamennyien hősi halált haltak. Az 1566-os ostrom során a középkori kerek torony is elpusztult. A vár bevétele után a törökök azonnal megkezdték Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítették meg, majd középületeket építettek a településen. Szigetvár előbb a budai, majd a kanizsai vilajet alá rendelt szandzsákközpontja lett.

1689-ben, a török kiverése után a Vár és az Óváros teljes épségben a császáriak kezére jutott. Ekkor építették az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros még 1686-ban leégett. Erről az időszakról szól Ujkéri Csaba Handzsár a tükörben című krónikaregénye.

A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a váerost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.

Szigetvár lakossága 1891-ben 5078 fő volt.

A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár.

Az első világháborút követően a település a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság részeként szerb megszállás alá került, s csak a trianoni békeszerződés csatolta Magyarországhoz.

Az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegyéhez tartozott, ekkor került át a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez.

Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigtvár megkapta a városi rangot. Ekkor épültek meg a lakótelepek, a víz és csatornarendszer, új mozi került átadásra.

Az 1980-as években megépült az új kórház, amely a régiót volt hívatott ellátni 600 ággyal. Sajnos a rendszerváltást követően 400 -ra csökkent az ágyszám.

Az Országgyűlés 2011-ben - Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért - a városnak a "Leghősiesebb Város" ("Civitas Invicta") címet adományozta.

Szigetvar (Deutsch)